Az Oroszország ellen hatályos európai uniós szankciók működnek, ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői találkozójának második munkanapjára érkezve.
Amint azt már éjjeli hírünkben is megírtuk: uniós és magyar diplomata körökről úgy értesült a Politico, hogy a magyar kormány felmentette Baranyai Gábort, a brüsszeli EU-követség második emberét, ún. Coreper I. szintű diplomatáját.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
A konferencia felvezetőjét olvasva azt láttam, hogy valakinek meg kell nyugtatnia a piacokat, és „nekem az a feladatom, hogy mindenkit megnyugtassak, hogy lesz megállapodás és lesz uniós pénz” - kezdte a Budapest Economic Forum konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor.
Nem feltétlenül a most következő tél lesz embert próbáló az EU-ban, hanem a 2023-as és a 2024-es, mert orosz gáz nélkül ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az energiaválság előtt és óta hozott intézkedések érezhető változást hozzanak Európában – jelezte a mai újabb energetikai bejelentések kapcsán szervezett interjúk keretében a Szabad Európának Frans Timmermans. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke közben éles hangon bírálta a magyar kormányt az oroszok iránt tanúsított magatartása miatt.
Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Az Európai Bizottság az Európai Unió létfontosságú infrastruktúráinak megerősítésére tett javaslatot kedden, mert a testület úgy véli, hogy a közelmúlt incidensei arra világítottak rá, hogy ezen a téren az unió ellenállóképesége veszélyben van.
Az Európai Bizottság kedden újabb sürgősségi intézkedésekre tesz javaslatot a magas energiaárak kezelése érdekében, de a javaslattervezetek szerint ezek nem tartalmaznak majd azonnali gázárplafont, mivel az uniós országok továbbra is megosztottak az elképzelést illetően – írja a Reuters.
Sok vállalást tett a magyar kormány a jogállamisági eljárás során, ami egyúttal sok feladatot is jelent, ezek közül néhány kötelező elemet már teljesített, és „bízok benne, hogy mindet teljesíti” – jelezte egy hétfő délutáni budapesti háttérbeszélgetésen Thierry Breton. Az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa - akihez többek között a kondicionalitási eljárás közbeszerzéssel kapcsolatos ügyei is tartoznak - elárulta, hogy a közbeszerzés terén tett magyar kormányzati vállalásokat még ki kell egészíteni és részben ezen "finomhangolás" átbeszélése érdekében érkezett Budapestre, amelynek keretében ma például hosszan tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is.
Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek ülésén a tagállamok úgy döntöttek, hogy két hónappal, december 19-ig meghosszabbítják a kondicionalitási eljárásban lefektetett határidőt - közölte a magyar igazságügyi miniszter csütörtökön a közösségi oldalán.
Az Európai Unió december közepéig meghosszabbítja a határidőt a magyar korrupcióellenes intézkedésekről való megállapodásra – értesült az AFP uniós diplomatáktól. A lépés várható volt, de így is sürget az idő a megállapodásra.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a Covid19-világjárvány és a kritikus infrastruktúrák elleni fizikai és kibertámadások nyilvánvalóvá tették, hogy a globális gazdaság sérülékeny. Polgáraink biztonsága és jóléte érdekében a nem fenntartható függőségeket kiegyensúlyozott partneri kapcsolatokkal kell felváltanunk. Olyan partnerekkel kell együttműködnünk, akikben megbízhatunk, és akik nem fordítják fegyverként ellenünk a beléjük vetett bizalmat. Emellett demokratikus országokként egységesen és határozottan fel kell lépnünk az önkényuralom ellen, hogy kiálljunk értékeink mellett, és meghatározzuk a globális gazdaság jövőjét.
Az égbe szállt energiaárak miatt arra szólították fel a tagállamok az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről” – hangsúlyozta a ma véget ért informális EU-csúcs utáni Facebook-videóban Orbán Viktor. A magyar kormányfő üzenete azért is fontos, mert azt jelzi, hogy ő is támogatja a tagállamok többségének álláspontját, hogy valamilyen beavatkozással akár az áramtermelési célú gáz árát, akár az összes uniós gázimportot is ársapkával kell ellátni az árcsökkenés elérése érdekében. Konszenzus még nem alakult ki a tagállamok között, inkább csak mindenki elmondta a szempontjait és ezek alapján dolgozza ki a Bizottság a következő, október 20-21-i EU-csúcsra a konkrét javaslatait, amelyekről akkor Brüsszelben már várhatóan döntés is születik.
Az utóbbi hetekben két nagy hitelminősítő is arra figyelmeztette Magyarországot, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos viták negatívan hathatnak a besorolásunkra. A szerencsénk, hogy az idén már nincs tervezett felülvizsgálatuk a cégeknek, ha azonban nem lesz megegyezés az év végéig, akkor könnyen elképzelhető egy-két leminősítés 2023 elején. A kormány láthatóan igyekszik megállapodni, de Brüsszelből egyelőre nem érkeznek pozitív válaszok a megfogalmazott üzenetekre.
A 2021-2027-es felzárkóztatási pénzeknél könnyebb a dolgunk, mert ezek kapcsán csak az Európai Bizottsággal kell megállapodnunk és a jogállamisági eljárásban vállalt 17 intézkedésen túl már nem jöhetnek újabb elvárások, „a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – jelezte az Indexnek adott interjúban Navracsics Tibor.
A tagállamok pénzügyminiszterei legkésőbb december közepéig elhalaszthatják a szavazást a Magyarország esetében, az Európai Bizottság által javasolt, nagyjából 3000 milliárd forint (7,5 milliárd euró) pénzügyi szankcióról - tudta meg a Népszava.
Egy friss uniós döntés nyomán „Magyarország közel 300 milliárd forintot kaphat a fosszilis energiafelhasználás csökkentésére” – posztolta ki szerdán délután a Facebookra Varga Mihály pénzügyminiszter.
Megszületett a szerda délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen a politikai alku a nyolcadik oroszellenes szankciós csomagról, benne az orosz kőolajra vonatkozó ársapkával – közölte a cseh soros elnökség a Twitteren. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is támogatta az újabb oroszellenes szankciós csomagot. Frissítés! Mivel az ársapka az Oroszországból induló, külső harmadik országokba irányuló olajszállításokra vonatkozik, így cikkünk eredeti verziójától eltérően nem is harcolhatott ki a magyar kormány felmentést az ársapka alól a vezetéken (Barátság II.), vagy a tengeren (Horvátország felől Adria-vezeték) hozzánk eljuttatott orosz kőolaj vonatkozásában.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
